Mai sétám a Via Toledón át vezet, majd a Piazza del Plebiscitón keresztül ballagok le a tengerhez. Virágos, ujjatlan ruha van rajtam. Susognak a férfi tekintetek utánam, bella, bell, bellissima. A Via Cesario Consolén megállok, ott, ahonnan a kikötőt az ember a tenyerére veheti; a halászbárkák riszálják magukat a hullámokon, a lemenő nap lángba borítja a Vezúvot. Lejjebb Augustus császár szobrozik már jó ideje. Hova is menne. Hol is találna ilyen pazar kilátást. Beintek neki, Ave Cézár és befordulok a Via Nazario Sauróra…
